Nagyon gyorsan eltelt ez az időszak. Emlékszem, mintha csak most köszöntött volna be a szeptember, amikor is imserkedem a hatlamas fővárossal hellyel és az új közeggel.Mostanra mind ezek a dolgok természetessé és a mindennapjaimmá váltak, nem hittem volna, hogy a február ilyen hamar bekövetkezik. Az első hetekben, még csak ismerkedem az akadémiával, figyelem az oktatási rendszert, a gyerekek beilleszkedését, és ahogy telnek a hetek, hónapok, azon tűnődöm, hogy mintha már nem lenne nekem új és idegen ez a közeg. Kimerem jelenteni, hogy egy család részének a teljes tagjává válhattam az elmúlt néhány hónap alatt. Egy olyan közösséget ismerhettem meg a Rogers Személyközpontú Akadémián belül, ahol attól válik biztonsággá a környezet, hogy az alappillérei a toleranciára és az egymás iránti elfogadásra épülnek. Öröm volt bejárni a munkahelyemre, hiszen egyrészt biztonságban éreztem magamat az által, hogy itt mindenkire maximálisan oda van figyelve, tiszteletben vannak tartva az egyéni igények, és senki nincs kiközösítve. Az önkénteskedésem során nagyon sok színes egyéniséget ismerhettem meg. Voltak akik nagyon aktívak voltak az egyes foglalkozásokon, voltak akik csak figyeltek, de akadtak olyanok is akik a háttérbe szerettek volna vonulni. Ez mind azt jelenti, hogy ugyan különbözőek vagyunk, mindenki máshogy érvényesül, de ami a legfontosabb, hogy mindig türelmesen megkell hallgatnunk egymást, azért, hogy megismerjük egymás problémáit ! Nos az ottlétem során én mindig erre törekedtem, ahogy a gyerekekkel tanultam, mindig megállítottam őket, és megkérdeztem tőlük, vannak e kérdések ? A hatékony kézségfejlesztések után, amit nagyszerűen levezényeltek a tanár/mentorok, már könnyebb volt a gyerekekel együtt tanulni, mivel már kapottt információkból tudták folytatni ( persze ha figyeltek :D).


Általában a történelemben és magyar nyelvtanban tudtam nekik segíteni, itt is főleg azokkal a témákkal, amik a határontúli magyarság helyzetével foglalkoznak, gondolok itt a nyelvjárásokra. Ezen kívül az angol konverzációt is tudtam velük gyakorlni, meglepően nagyon sokan szerettek hozzám bejárni, hogy angolul társalogjunk. Én fontosnak tartottam a sportra való nevelést is, a mozgáskultúrát, ezért minden nap lehetőségük volt velem lemenniük a parkba egy kicsit mozogni. Örülök, hogy nagyon sokan éltek ezzel a lehetőséggel és minden nap volt kit levinnem. Fontosnak tartottam a kreatív és a szociális ismertető órákat, itt a gyerekekkel olyan dolgokkal foglalkoztunk, amik társadalmi problémákkal, illetve olyan problémákkal foglalkoznak, ahol a logikai gondolkodást lehet fejleszteni. Egy hagyományos iskolában ezekre a dolgokra nagyon kevés időt szánnak. Az akadémiai tevékenységem mellett az irodában is kivettem a részem, illetve voltak különböző programok, ahová a a rogerses irodai munkatársakkal jártunk tréninget tartani. Ilyen volt októberben a Nauru program, ami egy szimulációs játék tesztelése volt, illetve novemberben a Lehua-tanuljunk az állatoktól való tréning, foglalkozás, ami a budapesti állatkertben valósult meg.

Hajti társas


Kellemes visszagondolni ezekre az élményekre, és hihetetlen, hogy ilyen gyorsan véget ért ez a néhány hónap. Én nagyon köszönöm a Rogers Személyközpontú Alapítványnak a lehetőséget, hiszen nagyon jól éreztem magam velük, örülök, hogy a csapat tagjává válhattam, és segíthettem az alapítvány munkáját, nagyon becsülöm ezeknek az embereknek a tevékenységét. Külön kiszeretném emelni azt, hogy az akadémián nagyon jó közegben tanulhatnak a gyerekek, hiszen a mentoraik szakmailag és emberileg nagyon jó emberek, akik szeretetet árasztanak a gyerekek felé.

Erasmus plus logo"Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.Ez a weboldal és a rajta található anyagok a szerző nézeteit tükrözik, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért."